Tévhitek a robotizált teszteléssel kapcsolatban

A leggyakoribb tévhit, hogy a tesztelést egyáltalán nem lehet automatizálni. Ezt viszonylag egyszerűen lehet cáfolni azzal a milliónyi alkalmazással, aminek a tesztelése már most is automatikusan történik. Körülbelül 25-30 jelentős gyártó van, akik tesztelés automatizáló eszközöket kínálnak. Nem egy közülük, kiválóan eléldegél, így valószínűtlen, hogy ezeket a gyártókat csak ügyfeleik múló hóbortja tartja el. És akkor még nem beszéltünk azokról a fejlesztőkről, akik nem kész tesztelő robotokat vásárolnak, hanem maguk írnak skripteket az automatizáláshoz.

Ennél egy fokkal finomabb verzió, hogy az én cégemnél, az én alkalmazásomnál, az én környezetemben stb. nem lehet a tesztelést automatizálni, ezért, azért, vagy valami másért. Ez se biztos, hogy igaz, de természetesen érdemesebb mélyebbre nézni.

„Sokkal több emberre és időre lesz szükség”. Ez már nem egy alaptalan tévhit és nagyon gyakran kaszálja el a tesztelés automatizálási projekteket. Sőt egész biztos, hogy ha egy manuális teszteléshez szokott tesztelő csapatnak adunk egy tesztautomatizáló eszközt, akkor az elején lassabban fognak haladni. Mivel legtöbbször komoly időnyomás alatti projekteken dolgozunk, gyakran nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy buta robotot tanítgassunk az értékes időnkben.

„Nem lesz szükség a meglévő tesztelőkre.”  Tesztelő nem akarja megtanulni a robotok használatát, mert fél, hogy a hatékonyság javulásával el fogja veszíteni a munkahelyét. Jól hangzó érv, de a valóságban ilyenről még nem hallottam. Olyan azonban már volt, hogy egy tesztelő csapatot, akik nem akarták a saját munkájukat hatékonyabbá tenni, helyettesítettek egy indiai tesztelő csapattal. A valóság inkább az, hogy a robotokat hatékonyan alkalmazó tesztelő csapatoknak annyi munkájuk lesz, hogy nem győznek majd újabb embereket felvenni.

„Automatikus tesztelés minden tesztelési feladatot megold”. Mivel robot tesztel, ezért már nincs is szükség tesztelésre. Végre nem is kell már teszteléssel foglalkoznunk, mert a robotok, majd az éjszaka dolgoznak helyettünk. Sajnos nem a fejlesztők nem szabadulhatnak meg ilyen egyszerűen a tesztelés nyűgjétől. A már régóta megbízhatóan működő elemek újra tesztelését vagy a teljesítmény teszteket hatékonyan lehet automatizálni, de az új funkcióknál marad a kézi tesztelés, majd a funkció stabil működése után lehet csak a tesztelést is automatizálni.

„Automatikus tesztelés ugyanolyan, mint a manuális tesztelés”. Csak szólunk a tesztelőknek, hogy teszteljenek, és ők, mint egy fekete doboz, tesztelnek. Ugyanúgy, ahogy az üzleti elemző nem készíthet hatékony követelmény specifikációt anélkül, hogy tudná, milyen fejlesztő eszközöket fognak használni a követelmény specifikációjának megvalósításakor, a fejlesztő és a tesztelő is csak akkor tud hatékonyan együtt dolgozni, ha a fejlesztő is ismeri az automatikus tesztelés igényeit.

„Az automatikus tesztelés implementálása gombnyomásra megy.” Csak meg kell nyomni manuális tesztelés közben a „felvétel” gombot a roboton és már kész is. Tényleg így hirdetik a robot gyártók a termékeiket és tényleg így kezdődik a munka… Azonban, valami biztos nem lesz jó. Nem ott lesz a bejelentkező ablak, nem válaszol annyi idő alatt az alkalmazás, mint gondoltuk, hibaüzenetek jönnek, amiket le kell kezelni, nem ugyanolyan az egyik megjelenítő eszköz, mint a másik és még ezernyi probléma fog fellépni, mire a robot tényleg robotként fog működni.

Összefoglalva, ne azt várjuk a tesztelés robotizálásától, hogy olcsóbb lesz, vagy kevesebb emberre lesz szükség hozzá, hanem azt, hogy hatékonyabb lesz. Biztosabban fogjuk kiszűrni az egyszerű hibákat és több idő marad az üzleti szintű problémák feltárására és jelzésére. A végén nem emberből lesz kevesebb, hanem feltáratlan hibákból.

A migráció automatizálási lehetőségeiről itt olvashat:

Hogyan könnyíthető meg folyamati robotokkal az adatmigráció?

További tesztautomatizálási cikkeinket itt találja:

Mire automatizáljuk, leteszteljük „kézzel”! – Vagy mégsem?
Hogyan csináljunk üzleti tervet, ha mániánk a robotizált tesztelés?